Írtunk már a munkavédelmi, illetve munkára gyártott cipőkről sokféle szempontból. Vizsgáltuk az anyagokat, a védelmet, a kényelmet. Ezek után kijelenthetjük, hogy egy munkavédelmi cipőtől, vagy munkavédelmi bakancstól a minimum elvásárok közé tartozik, hogy „tudja” az adott munkakörben előírt, vagy elvárt biztonsági szinteket, legyen szó lábfej- vagy talpvédelemről, esetleg víz és/vagy tűzállóságról, elektromos szigetelésről. A másik alapvető elvárás a kényelem. Ez egy elég szubjektív kategória, de ha valaki 8-10 vagy még több órát „lehúz” egy munkavédelmi bakancsban, elvárható, hogy ne törje a lábát sehol, és szabadon tudjon benne mozogni.
A kényelemnek azonban vannak más ismérvei is, nemcsak a szabad mozgás. Nagyon fontos, főleg a nyári, fülledt forróságban vagy a meleg munkakörnyezetben a cipő szellőzése. Ez az egyik legkényesebb kérdés a cipő tervezésekor, mert felvet néhány ellentmondást. Az erős, ütés- és átszúrásbiztos talp- és orrbetétek anyaga eleve zárt, és a cipő alapanyagára is igaz, hogy minél vastagabb, annál strapabíróbb, kopásállóbb lesz, de annál nehezebben is engedi át a levegőt. Egy munkabakancs nyilván sosem lesz flip-flop papucs, de az igenis elvárható, hogy a viselője estére ne égő, izzadt, kivörösödött lábfejjel térjen haza, és a bakancs által okozott diszkomfort ne akadályozza a koncentrációban.
A láb körül természetesen is áramlik a levegő a mozgás közben, ha valaki megfelelő méretű cipőt választ. A kérdés az, hogy képes-e ez a levegő cserélődni? A cél az, hogy a párás, forró levegő távozzon a bakancsból, és a helyére friss, száraz levegő érkezzen. Mivel egy munkavédelmi cipőt és bakancsot mindig rendesen, végig be kell kötni/csatolni, ezért a légcserét elsősorban a cipőfelsőrész anyagának kell lehetővé tennie.
Ez is olyan terület, ahol nagy a verseny a gyártók és anyagok között, és persze, hogy mindenki a sajátjára esküszik. Mivel mi az Ipoly Cipőgyárban szintetikus és természetes anyagokból is gyártunk lábbelit, egyikkel szemben sem vagyunk elfogultak. A szintetikus cipőfelsőrészek gyártói gyakran használnak például különböző membránokat, amelyek kiengedik a párás levegőt, de kívül tartják a vízcseppeket. Ez kiváló megoldás, amennyiben a membrán felett lévő felsőrész anyaga is képes erre a légcserére, ami a nagy mechanikai ellenállású, vastagabb anyagoknál egyáltalán nem biztos. Itt is meg kell különböztetnünk azonban a szövetszerű és a műbőr anyagokat. Míg a szövetek között van olyan, amelyik képes a membránnal együtt dolgozni, és tényleg viszonylag jól szellőzik, addig a műbőr munkavédelmi lábbelik gyakorlatilag teljesen víz- és légzáróak, ezért a melegebb munkahelyeken vagy időszakokban nagyon kellemetlenek tudnak lenni.
A legjobb választás e tekintetben (is) még mindig a természetes bőr, mert annak szerkezete eleve membránszerűen működik; a pórusai kiengedik a párás levegőt, de ‒ hosszú ideig ‒ kint tartják a vizet. Ha tehát melegben, nyáron kell munkavédelmi cipőt, bakancsot hordanunk, akkor kövessük a következő gyakorlatot:
- Mindig a biztonság legyen a legfontosabb szempont, ezek után jöhet a komfort, de ettől még nagyon fontos.
- Ha nem kötelező a magasszárú cipő vagy bakancs, és az egészségünket nem veszélyezteti, hordjunk inkább munkavédelmi félcipőt, az bokánál kevésbé zárt.
- Vagy győződjünk meg nagy biztonsággal arról, hogy a kiválasztott textilfelsőrészes cipő tényleg légáteresztő ‒ nem úgy, hogy elhisszük, ami a címkén áll, hanem úgy, hogy kipróbáljuk! ‒ vagy vegyünk természetes bőrből készültet.
- Valamivel drágább, de ha csak lehet, használjunk vékony bambusz vagy gyapjú zoknit (ahogy például a néha napokig bakancsot hordó kommandósok), ezek átengedik a párát, és szárazon tartják a lábat. Kerüljük a szintetikus vagy pamut anyagú zoknikat. A szintetikus nem engedi át az izzadtságot, olyan, mintha nejlonzacskót húznánk a lábunkra. A pamutzokni kezdetben kényelmes és viszonylag olcsó, de az anyaga magában tartja a vizet, amin néhány óra után semmilyen cipő nem tud segíteni. Ettől a lábunk hamar nyirkos lesz, a bőr felázik, sérülékennyé válik, ami szó szerint melegágya például a gombás betegségeknek és kellemetlen szagoknak. Ha bármilyen okból nem tudunk bambusz vagy gyapjúzoknit beszerezni, akkor tényleg marad a pamut, de szakítsunk időt a cserére, vagyis:
- Vigyünk magunkkal váltózoknit a munkahelyre. Már napi egyszeri cserével is rengeteget teszünk magunkért. Munka közben nyilván nem ezzel foglalkozunk, de ebédidőben bele kell, hogy férjen, vagy ha szükséges, akár naponta kétszer is. Úgyis viszünk magunkkal táskát, elfér benne egy plusz nejlonzacskó a lábunk komfortjáért.
