Először is, az embert nem arra hozta létre a természet, hogy monoton, ismétlődő mozgásokat végezzen, vagy naphosszat szinte alig mozduljon. Az izmaink, a csontjanink, ízületeink, keringésünk mind a változatos mozgásra alakultak ki; néha futás, néha fekvés, néha ülés, néha fáramászás, de mindez ma már megoldhatatlan a civilizáció keretein belül. Ezt a tényt sokan az ülőmunkánál szokták emlegetni, de az álló munka és az egész napos járkálás szintén megterheli a különböző testrészeket.
Ezért van az is, hogy 8-10 óra ülés után minden szék kényelmetlennek érződik, és 8-10 óra állás, gyaloglás után minden cipő kényelmetlen. Általános és titkos tipp, hogy vegyünk két különböző pár munkacipőt ‒ fontos, hogy friss lábbal mind a kettőt kényelmesnek találjuk ‒ és a munkaidő felénél cseréljük le. A friss pár, bármelyik is legyen a kettő közül, másképp tart, másképp terheli, nyomja a talpat, lábat, ezért valamennyire pihentető lesz a változatosság. Mindig az a cipő lesz majd a kényelmesebb, amelyiket frissen vettük fel, ez természetes, ez is a cél. Ugyanakkor az, hogy egy idő után minden cipő kényelmetlen lehet, még nem jelenti azt, hogy minegy, milyet viselünk, sőt! A jó cipő csak kicsit kényelmetlen 10 óra hordás után, de a rossz ennél sokkal komolyabb gondokat fog okozni. De milyen fájdalmak fordulhatnak elő, mi okozza, és mi az, amin a cipőviselettel javítani lehet? Haladjunk föntről lefelé:
Hát- és derékfájás; nagyon sok minden okozhatja, a rossz tartástól a túlterhelésen (pl. cipekedés) át a gerincsérvig. Fontos, hogy ízületi, vagy izomfájdalomról van szó ‒ ezt orvos tudja megállapítani. A cipőnek ehhez annyiban van köze, hogy ha a talp kialakítása ergonomikus, és támogatja a helyes testtartást, akkor egyenesebben állunk, kevésbé, vagy később jelentkeznek a fenti panaszok. Fontos továbbá, hogy akinek lábboltozati problémái vannak, például lúdtalpa, vagy a bokája kifelé, esetleg befelé dől, az hordjon a cipőjében betétet, sok kellemetlenséget megelőzhet vele. Ha nincs iylen rendellenesség ‒ ezt is ortopéd szakorvos állapítja meg, és meglepően sokan élnek vele és a problémákkal anélkül, hogy tudnák ‒ próbáljuk meg munka közben néha átmozgatni a hátunkat, derekunkat, már néhány másodperc is sokat segít. Ha túlsúlyosak vagyunk, azzal folyamatosan túlterheljük a csontjainkat és ízületeinket, amelyek ‒ az izmokkal ellentétben ‒ csak korlátozottan tudnak alkalmazkodni a megnövelt igénybevételhez
Térdfájás; szintén egy elég gyakori tünet, és sok oka lehet, amit ismét csak az ortopéd szakorvos ismer fel. Az egyszerű fáradságtól kezdve a reumás fájdalmakon, köszvényen át az íngyulladásig és a térdízületi kopásig terjed a lista. Az egyik vezető ok itt is a túlsúly, már 10% csökkenés is sokat segít. Komoly probléma az a munkakör is (számos építőipari szakma pld.) amelyik sok térdeléssel jár. A térdfájás ellen cipő oldalról is tehetünk néhány dolgot: válasszuk a lehető legkönnyebb cipőt, ami a munkakörünkben megengedhető, és kellő védelmet nyújt. A cipő súlya járás közben, a sokezredik lépés után már nem közömbös, az erőhatások egy idő után összeadódnak. Emellett válasszunk rugalmas, ergonomikus talpat, amelyik stabilan megtartja a lábfejet munka közben. Segít a fent említett lúdtalpbetét használata, ha szükséges, de ha nem kell iylen, akkor is számít, ha egy zselés talpbetétet használunk a cipőben, hozzátéve, hogy ezek egy félév után általában elvesztik a rugalmasságukat, deformálódnak, kiszakadnak, úgyhogy érdemes fogyóeszközként gondolni rá.
Szintén fontos, hogy a cipő talpa ne legyen sem túl puha és vékony, mert akkor nem támasztja meg a lábat, sem pedig túl merev, mert akkor fáraszt benne a járás. Erre a munkacipőknél is érdemes fokozottan figyelni; ha van rá mód, válasszunk olyat, amelyben kevlár-kompozit átszúrás elleni betét van az acéllemez helyett. Ez nemcsak rugalmasabb, de könnyebb is.
Boka-, lábfej-, sarokfájdalom; a boka sok szempontból hasonlít a térdre, csak még lazább, még több irányban tud elmozdulni, és még sokkal sérülékenyebb. Ha a fájdalom nem baleset (rándulás) miatt alakul ki, hanem egyértelműen munka közben, az állástól vagy a járástól, az részben természetes is lehet. Talán nincs az az ember vagy cipő, akinek-amelyikben 8-10 óra állás kellemes lenne. Egyszerűen elfárad az ember lábfeje. A már említett lúdtalpbetét fontos, ahogy a zselés betét is segít ezen valamelyest, vagy a már szintén említett félideji cipőcsere.
A lábfej, lábujjak fájdalma azonban már egyáltalán nem „normális”, még egy hosszú műszak után sem. Ha a fájdalom a bőrön jelentkezik, főleg a hajlatokban, gondolhatunk valamilyen fertőzésre, pl. gombára, ami akkor alakulhat ki, ha túl hosszan viselünk zárt cipőt, és a láb befülled. Ezen egy jól szellőző, bőrből vagy textilből készült cipővel és megfelelő zokniválasztással-cserével, valamint a cipők cserélgetésével sokat tudunk segíteni. Ugyanakkor, ha kialakult a fertőzés, magától ritkán múlik el, forduljunk vele bőrgyógyászhoz.
Ha kifejezetten a lábujjunk eleje, oldala fáj, akkor könnyen lehet, hogy rossz méretű cipőt hordunk. A lábujjaknak egyenesen állva, nem mozgatva nem szabad hozzáérnie a cipő orrának belsejéhez. Ez a civil cipőknél is fontos, de egy orrmerevítős, lábujjvédős cipőnél még sokkal fontosabb. Ugyanígy elsődleges, hogy a lábujjaink körül, ha megmozgatjuk a cipőben, járjon a levegő, szabadon mozogjanak, és egymással se nyomódjanak össze.
A sarokfájdalomnál a helyzet kissé bonyolultabb. A sarkunkon nőhet un. sarkantyú, ami lényegében krónikus csonthártyagyulladás, de lehet valódi csontkinövés is. Okozhatja egyébként a túlterhelés, ami a rendszeres, sokórás állástól és járástól is bekövetkezhet. Ilyenkor extrém esetben a sarokcsont el is repedhet vagy törhet, lepattanhat belőle szilánk, ami szintén komoly fájdalmat, járási nehézséget, sántítást okoz, ahogy a többi fenti eset is.
A cipőválasztásnál több dologra is nagyon oda kell figyelni. Az egyik, hogy a talpat energiaelnyelő zónával lássák el. Az ember lába a rugalmas talajra lett tervezve, de mégis szinte 100%-ban rugalmatlan padlón, aszfalton, betonon stb. állunk és járunk. A különbség hatalmas; nagyjából akkora, mintha betonra vagy egy gumilabdára ütnénk ököllel, ugyanakkora erővel. Az egyiket nem bírjuk sokáig, ahogy a sarkunk sem, ha ütéscsillapítás nélkül, minden lépésnél „a betonhoz verjük”. Az ütéselnyelés mellett fontos a talp és a sarok anyaga, ideális vastagsága is. Emellett gyakori sarokproblémák a különböző bőr- ín- és más, fizikai sérülések. Ha egy cipőnek merev, kemény sarkat fogó része, nem megfelelően illeszkedik, valahol nyom vagy dörzsöl, biztos, hogy hamar gondunk lesz vele. Először csak feltöri a sarkat, de az is lehet, hogy hamar Achilles problémákat okoz. Az ilyen cipő tartós viseletre alkalmatlan. Bármilyen lábbelit is válasszunk, figyeljünk rá, hogy a sarok nagy felületen fogja a lábat, és puha kialakítású legyen.
