Cipő fájós lábra
Azok, akik sokat állnak vagy gyalogolnak a munkájuk során, gyakran panaszkodnak lábfájásra. Ez nagyon sokféle lehet, az okai meg talán még több félék, de érthető, hogy mégis gyakran megkérdezik tőlünk, milyen cipőt vegyenek fájós lábra? Megpróbálunk válaszolni, de a válasz nem lesz egyszerű, ahogy a megoldás sem.
Először is, az embert nem arra hozta létre a természet, hogy monoton, ismétlődő mozgásokat végezzen, vagy naphosszat szinte alig mozduljon. Az izmaink, a csontjanink, ízületeink, keringésünk mind a változatos mozgásra alakultak ki; néha futás, néha fekvés, néha ülés, néha fáramászás, de mindez ma már megoldhatatlan a civilizáció keretein belül. Ezt a tényt sokan az ülőmunkánál szokták emlegetni, de az álló munka és az egész napos járkálás szintén megterheli a különböző testrészeket.
Ezért van az is, hogy 8-10 óra ülés után minden szék kényelmetlennek érződik, és 8-10 óra állás, gyaloglás után minden cipő kényelmetlen. Általános és titkos tipp, hogy vegyünk két különböző pár munkacipőt ‒ fontos, hogy friss lábbal mind a kettőt kényelmesnek találjuk ‒ és a munkaidő felénél cseréljük le. A friss pár, bármelyik is legyen a kettő közül, másképp tart, másképp terheli, nyomja a talpat, lábat, ezért valamennyire pihentető lesz a változatosság. Mindig az a cipő lesz majd a kényelmesebb, amelyiket frissen vettük fel, ez természetes, ez is a cél. Ugyanakkor az, hogy egy idő után minden cipő kényelmetlen lehet, még nem jelenti azt, hogy minegy, milyet viselünk, sőt! A jó cipő csak kicsit kényelmetlen 10 óra hordás után, de a rossz ennél sokkal komolyabb gondokat fog okozni. De milyen fájdalmak fordulhatnak elő, mi okozza, és mi az, amin a cipőviselettel javítani lehet? Haladjunk föntről lefelé:
Hát- és derékfájás; nagyon sok minden okozhatja, a rossz tartástól a túlterhelésen (pl. cipekedés) át a gerincsérvig. Fontos, hogy ízületi, vagy izomfájdalomról van szó ‒ ezt orvos tudja megállapítani. A cipőnek ehhez annyiban van köze, hogy ha a talp kialakítása ergonomikus, és támogatja a helyes testtartást, akkor egyenesebben állunk, kevésbé, vagy később jelentkeznek a fenti panaszok. Fontos továbbá, hogy akinek lábboltozati problémái vannak, például lúdtalpa, vagy a bokája kifelé, esetleg befelé dől, az hordjon a cipőjében betétet, sok kellemetlenséget megelőzhet vele. Ha nincs iylen rendellenesség ‒ ezt is ortopéd szakorvos állapítja meg, és meglepően sokan élnek vele és a problémákkal anélkül, hogy tudnák ‒ próbáljuk meg munka közben néha átmozgatni a hátunkat, derekunkat, már néhány másodperc is sokat segít. Ha túlsúlyosak vagyunk, azzal folyamatosan túlterheljük a csontjainkat és ízületeinket, amelyek ‒ az izmokkal ellentétben ‒ csak korlátozottan tudnak alkalmazkodni a megnövelt igénybevételhez
Térdfájás; szintén egy elég gyakori tünet, és sok oka lehet, amit ismét csak az ortopéd szakorvos ismer fel. Az egyszerű fáradságtól kezdve a reumás fájdalmakon, köszvényen át az íngyulladásig és a térdízületi kopásig terjed a lista. Az egyik vezető ok itt is a túlsúly, már 10% csökkenés is sokat segít. Komoly probléma az a munkakör is (számos építőipari szakma pld.) amelyik sok térdeléssel jár. A térdfájás ellen cipő oldalról is tehetünk néhány dolgot: válasszuk a lehető legkönnyebb cipőt, ami a munkakörünkben megengedhető, és kellő védelmet nyújt. A cipő súlya járás közben, a sokezredik lépés után már nem közömbös, az erőhatások egy idő után összeadódnak. Emellett válasszunk rugalmas, ergonomikus talpat, amelyik stabilan megtartja a lábfejet munka közben. Segít a fent említett lúdtalpbetét használata, ha szükséges, de ha nem kell iylen, akkor is számít, ha egy zselés talpbetétet használunk a cipőben, hozzátéve, hogy ezek egy félév után általában elvesztik a rugalmasságukat, deformálódnak, kiszakadnak, úgyhogy érdemes fogyóeszközként gondolni rá.
Szintén fontos, hogy a cipő talpa ne legyen sem túl puha és vékony, mert akkor nem támasztja meg a lábat, sem pedig túl merev, mert akkor fáraszt benne a járás. Erre a munkacipőknél is érdemes fokozottan figyelni; ha van rá mód, válasszunk olyat, amelyben kevlár-kompozit átszúrás elleni betét van az acéllemez helyett. Ez nemcsak rugalmasabb, de könnyebb is.
Boka-, lábfej-, sarokfájdalom; a boka sok szempontból hasonlít a térdre, csak még lazább, még több irányban tud elmozdulni, és még sokkal sérülékenyebb. Ha a fájdalom nem baleset (rándulás) miatt alakul ki, hanem egyértelműen munka közben, az állástól vagy a járástól, az részben természetes is lehet. Talán nincs az az ember vagy cipő, akinek-amelyikben 8-10 óra állás kellemes lenne. Egyszerűen elfárad az ember lábfeje. A már említett lúdtalpbetét fontos, ahogy a zselés betét is segít ezen valamelyest, vagy a már szintén említett félideji cipőcsere.
A lábfej, lábujjak fájdalma azonban már egyáltalán nem „normális”, még egy hosszú műszak után sem. Ha a fájdalom a bőrön jelentkezik, főleg a hajlatokban, gondolhatunk valamilyen fertőzésre, pl. gombára, ami akkor alakulhat ki, ha túl hosszan viselünk zárt cipőt, és a láb befülled. Ezen egy jól szellőző, bőrből vagy textilből készült cipővel és megfelelő zokniválasztással-cserével, valamint a cipők cserélgetésével sokat tudunk segíteni. Ugyanakkor, ha kialakult a fertőzés, magától ritkán múlik el, forduljunk vele bőrgyógyászhoz.
Ha kifejezetten a lábujjunk eleje, oldala fáj, akkor könnyen lehet, hogy rossz méretű cipőt hordunk. A lábujjaknak egyenesen állva, nem mozgatva nem szabad hozzáérnie a cipő orrának belsejéhez. Ez a civil cipőknél is fontos, de egy orrmerevítős, lábujjvédős cipőnél még sokkal fontosabb. Ugyanígy elsődleges, hogy a lábujjaink körül, ha megmozgatjuk a cipőben, járjon a levegő, szabadon mozogjanak, és egymással se nyomódjanak össze.
A sarokfájdalomnál a helyzet kissé bonyolultabb. A sarkunkon nőhet un. sarkantyú, ami lényegében krónikus csonthártyagyulladás, de lehet valódi csontkinövés is. Okozhatja egyébként a túlterhelés, ami a rendszeres, sokórás állástól és járástól is bekövetkezhet. Ilyenkor extrém esetben a sarokcsont el is repedhet vagy törhet, lepattanhat belőle szilánk, ami szintén komoly fájdalmat, járási nehézséget, sántítást okoz, ahogy a többi fenti eset is.
A cipőválasztásnál több dologra is nagyon oda kell figyelni. Az egyik, hogy a talpat energiaelnyelő zónával lássák el. Az ember lába a rugalmas talajra lett tervezve, de mégis szinte 100%-ban rugalmatlan padlón, aszfalton, betonon stb. állunk és járunk. A különbség hatalmas; nagyjából akkora, mintha betonra vagy egy gumilabdára ütnénk ököllel, ugyanakkora erővel. Az egyiket nem bírjuk sokáig, ahogy a sarkunk sem, ha ütéscsillapítás nélkül, minden lépésnél „a betonhoz verjük”. Az ütéselnyelés mellett fontos a talp és a sarok anyaga, ideális vastagsága is. Emellett gyakori sarokproblémák a különböző bőr- ín- és más, fizikai sérülések. Ha egy cipőnek merev, kemény sarkat fogó része, nem megfelelően illeszkedik, valahol nyom vagy dörzsöl, biztos, hogy hamar gondunk lesz vele. Először csak feltöri a sarkat, de az is lehet, hogy hamar Achilles problémákat okoz. Az ilyen cipő tartós viseletre alkalmatlan. Bármilyen lábbelit is válasszunk, figyeljünk rá, hogy a sarok nagy felületen fogja a lábat, és puha kialakítású legyen.
